Kosárlabda Live

Minden amit a Falco KC-ról tudni kell!

A Szova-Trend Optika KC Szombathely (korábban Falco KC) Szombathely egyszeres bajnok NB I/A csoportos kosárlabdacsapata.

Szombathelyi kosárlabda előzményei
1954 és 1963 között a Szombathelyi Haladás (Lokomotív, Törekvés) csapata vett részt az első osztályban, 1954-ben és 1955-ben tizedik, 1956-ban kilencedik, majd tizenkettedik és újra kilencedikek lettek, 1959-ben 14. helyen zártak és kiestek. 1960-ban egyből feljutottak, 1961-ben és 1962-ben tizenkettedikek lettek, 1963-ban újra 14. helyen végeztek, és kiestek.

Alsóbb osztályokban
Az 1980-as évek legelején két, vegetáló NB II-es férfi kosárlabdacsapat működött Szombathelyen. 1980-ban heti egyszeri találkozókkal csapatot kezdett építeni a Fakombinát, a város egyik legsikeresebb cége is. Pár megszállott, így például Gráczer György és Németh István fanatizmusának köszönhetően megmozdult valami a városban. Az új csapat a megyei bajnokságban indult. 1987-ben a Fakombinát – más néven a Falco – vezetősége elhatározta, hogy biztosítja a csapatnak a magasabb szintre kerülés lehetőségét, vagyis komoly anyagi támogatást juttat a csapathoz.

Az első, 1987–1988-as szezonban az NB II/B csoportjának bajnoka lett a Falco. Ekkor a csapat az NB I-be kerülést célozta meg három éven belül. Az első évben a Déri Csaba vezette csapat csupán két vereséggel zárta az alapszakaszt, ám a rájátszásban nem sikerült kiharcolni az első osztályba kerülést. A következő szezonban azonban sikerült a cél elérése, így a Szombathelyi Haladás 1963-as kiesése után ismét NB I-es csapat játszott Szombathelyen.

A B-csoportban előbb a gyökeret verés, majd az A-csoportba jutás lett a cél, és utóbbit már 1992-ben, Földi Sándor irányításával teljesítették.

Újra az élvonalban
1990/91: Az első szezon az élvonalban: a terv nem is lehetett más, mint a bent maradás kiharcolása, ami sikerült is. Összességében a “B” csoport kilencedik, a magyar mezőny tizenkilencedik helyezettjei lettek a fekete-sárgák.

1991/92: Vérszemet kapott a csapat. Már Földi Sándor irányításával az alapszakasz harmadik helyezése után Krivacevic-ék a rájátszásban, a Dombóvár 3-0-ás kiütésével kiharcolták az “A” csoportba jutást!

1992/93: A töretlen fejlődés újabb állomása: a legjobbak társaságában Hajnal doktorral a kispadon sikerült a megkapaszkodás. Végeredményben a 12. helyen végzett a Falco.

1993/94: Sikerült kiharcolni, hogy a négy Szuper Liga-indulóval is megküzdhessen a csapat: nem sok sikert értünk el, de az év végi záráskor konstatált nyolcadik helyezés mindenképpen újabb mérföldkövet jelentett a klub életében.

1994/95: A magának már komoly nevet kiharcoló szombathelyiek – annak ellenére, hogy volt esély a nagyobb előrelépésre is -, összességében a hetedik helyen zárták a bajnokságot.

1995/96: A csapatépítés közepén tartott az egyesület. Ennek ellenére a négy közé jutásért a ZTE ellen csupán az ötödik mérkőzésen bukott el a társaság. A lavina azonban elindult, és egy súlyos vereségsorozatot követően a nyolcadik helyen zárt a csapat.

1996/97: Az előző szezonhoz hasonlóan most is az elődöntőt megelőzően buktak el Kálmánék. A különbség csak annyi, hogy ebben az évben – egy szezon közbeni edzőváltással fűszerezve, hiszen ismét Földi Sándor ült a szombathelyi kispadra -, a folytatás parádésra sikeredett. Így az ötödik helyen végzett a Falco-Lépték, ami egyben azt is jelentette, hogy jogot szereztek a fekete-sárgák a Koracs Kupában való indulásra. Ha már kupa: a Magyar Kupában addigi legjobb évüket tudhatták maguk mögött a vasiak, bronzérmesek lettek.

1997/98: Hetedik helyezés a bajnokságban, ám a csapat kupamenetelése így is felejthetetlenné tette az évet. A Magyar Kupában ezüstérmet szereztünk, a Koracs Kupában tisztesen helytálltunk – hat mérkőzésen három győzelmet szerezve -, sőt Szuper ligás kötelezettségének is eleget tett a társaság. Nem is akárhogyan: száz százalékos produkcióval az első helyen végzett a klub.

1998/99: Már nagyon magas volt a léc, de ezt is túl lehetett szárnyalni. Bizonyítja mindezt a szenzációs csatákkal kivívott történelmi ezüstérem, a Koracs Kupában aratott győzelmek a nagynevű Rimini és a Besiktas felett, majd második hely a Szuper Ligában. Soha rosszabb évet!

1999/2000: A csapat már felnőtt a nagy eredményekhez. Egybehangzó véleménynek alapján a Falco, bár egy helyet visszalépett a rangsorban, még soha sem állt ilyen közel a bajnoki címhez!

2000/01: A XXI. század első magyar bajnokságában nem jutott négybe a Falco, ám így is a felsőházban még előkelőnek számító ötödik helyen végzett a csapat.

2001/02: A 2000/01-es, kisebb visszaesés után a csapat magyar bajnokságban elért harmadik helye igazán szép eredménynek mondható.

2002/03: Az ezredforduló után két-három évvel véget ért a Falco sikersorozata. A nagy eredmények helyett inkább a pofonok jöttek, a csapat pénzügyi válságba került, a neve a bajnokság végén a tabella hetedik helyén volt olvasható.

2003/04: A szezon végére egy helyet előrébb lépett a csapat, ám a hatodik helynél jóval nagyobb eredményt jelentett, hogy a csapatnál három éves, lépcsőzetes pénzügyi konszolidációs programot fogadtak el. A konszolidáció céljaként a csapat költségvetésének rendbetételét jelölték meg a vezetők.

2004/05: A csapat pénzügyeinek helyrehozása érdekében anyagi áldozatokat kellett hoznia a vezetőknek, így minőségi légiósok igazolásáról ebben az évben nem nagyon lehetett szó. A szezon kezdete előtt a kiesés elkerülését tűzték ki célul, ehhez képest a felsőházi szereplés, és az ott elért hetedik hely és a Magyar Kupában szerzett bronzérem igazán dicséretesnek mondható. Pozitívumként említhető, hogy végbement a Falco hároméves pénzügyi konszolidációs programja, amelynek köszönhetően a csapat visszafizette tartozásait, így ismét stabil anyagi háttérrel rendelkezik.

2005/06: Az idény előtt a legjobb nyolc közé kerülést tűzte ki a vezetőség minimális célként a csapat számára. Ez végül nem jött össze, így hosszú idő – 13 év – után először az alsóházban kezdték a rájátszást a sárga-feketék. Az év eleji elhúzódó légiós-keresés, majd a várakozáson aluli bajnoki teljesítmény egyaránt csalódást jelentett a csapat mellett kiálló szurkolóknak. 2006. márciusában átadták a csapat új otthonát, az Arena Savaria névre keresztelt, 3600 főt befogadni képes multifunkcionális sportcsarnokot.

2006/2007: Nagy reményekkel kezdődött az új idény, de hamar kiderült, hogy nem sikerült időben megtalálni a megfelelő légiósokat. Visszatért a csapatban korábban már szerepelt Whiley és Bosnjak, de velük sem sikerült a kiegyensúlyozott folytatás. Januárban edzőcsere mellett döntött a tulajdonosi kör, Váradi Attilát a kispadon Szrecsko Szekulovics váltotta fel. A minimálist célt, az alapszakaszban a 8 közé jutást teljesítette a csapat, 7 helyen zártak Kálmánék. A rájátszás első körében az előző évi bajnokot, Atomerőművet simán megverte a Falco, de a döntőbe jutásért folytatott párharcban 3:2 arányban alulmaradtak a Körmenddel szemben. A csapat végül a negyedik helyen végzett a bajnokságban, amely az előzményeket tekintve sikernek számít.

2007/2008: A Falco története során először felért a csúcsra. A sárga-feketék az alapszakaszt toronymagasan nyerték meg, a bajnoki döntőben pedig a nagy rivális, Körmendet győzték le összesítésben 3-1-re. A kupában drámai csatában, kétszeri hosszabbítás után maradt alul a csapat a Pakssal szemben. A bajnokcsapat tagjai: Andrija Ciric, Arnas Kazlauskas, Bam Doyne, Borszéki Csaba, Csiszár Dániel, Draughan Edwin, Feigl Imre, Horváth Dávid, Kálmán László, Mikalai Alekszejev, Trevor Harvey, Pankár Tibor, Papp Balázs, Szanati Mátyás, Váradi Kornél, Will Tamás. Edző: Szrecsko Szekulovics, másodedző: Csátaljay Gábor.

2008/2009: Nem sikerült a címvédés. Jól kezdtük a szezont, sokáig a tabella élmezőnyéhez tartoztunk. Folyamatos sérülések jellemezték a bajnokságot, melynek “köszönhetően” a gárda a hatodik helyen zárta az alapszakaszt. A negyeddöntőben Kálmánék búcsúztatták a végső győzelemre is esélyesnek tartott Albacompot, az elődöntőben viszont a későbbi bajnok Paks megállította őket. A bronzmeccset 2-1-re nyerte a ZTE.

2009/2010: A sikeredző, Szrecsko Szekulovics három év után távozott Szombathelyről. Helyét a klub korábbi játékosa, Déri Csaba vette át. A nyári átigazolási szezon egyik legnagyobb szenzációja volt, mikor kiderült, hogy visszatér a bajnokcsapat egyik ásza, Arnas Kazlauskas. A csapat elsődleges célként a nyolc közé jutást tűzte ki. November közepén, egy Körmend elleni vesztes meccs után aztán Déri távozott, érkezett a szerb mester, Nikola Lazics. „Karácsonyi ajándék”-ként megkaptuk Winsome Fraziert, aki később a bajnokság legjobb légiósa lett.

Sajnos azonban a szezont beárnyékolta egy szörnyű tragédia, a csupaszív játékos, Horváth Zoltán tragikus hirtelenséggel elhunyt. A csapat és a szurkolók összefogtak, Kálmánék óriási erőről tettek tanúbizonyságot, és elképesztő bravúrt végrehajtva a Magyar Kupában ezüstérmet nyertek, a bajnokságban pedig a hatodik helyen zártak.

2012-ben a csapat megnyerte az alapszakaszt, de a bajnoki döntőben kikapott a Szolnoki Olaj KK-tól.