Kosárlabda Live

Minden amit a ZTE KK-ról tudni kell!

Ostoros Károly volt az elindítója a Zala megyei, zalaegerszegi kosárlabda életnek. Az alapok, ugyanúgy, ahogy annak idején 1891-ben abban a bizonyos YMCA iskolában, Springfieldben, itt is iskolai szinten nyugodtak. A város csapatai egymás ellen és a nagykanizsai gimnáziumi csapatok ellen játszottak. Nagykanizsán Rossai Olivér, Szántó Zoltán, és a későbbiekben Radics András népszerűsítette a kosárlabdát. A zalaegerszegi csapatok Ostoros Károly segítségével a nyugat-magyarországi, területi bajnokságban szerepeltek. Az 1950-es években nagy lökést adott a zalaegerszegi kosárlabda fejlődésnek, hogy az Európa Bajnok csapatból Zalaegerszegen töltötte sorkatonai szolgálatát Simon János a Bp. Honvéd játékosa.

A kezdeti évek: Zalaegerszegen a minőségi kosárlabdázás alapjait a 70-es években kezdték megteremteni egyszerre két helyen is. A ZTE először az NB III-ban szerepelt, majd felkerült a második vonalba. A ZTE-ben és a város másik másodosztályú csapatánál az Zalaegerszegi Építőknél.1977-ben a Z. Építők csapata az NB II nyugati csoportjában második helyen végzett, az Oroszlányi Bányász mögött. Ekkor jött az ötlet, hogy a két jó csapatból egy nagyon jó csapatot kellene csinálni. Az ötletet tette követte, és 1978 januárjában fuzionált a ZTE és a Z.Építők. A csapat ZTE néven indult neki az 1978-as bajnokságnak azzal a nem titkolt céllal, hogy kiharcolja az NB-I-es indulás jogát. Ehhez azonban meg kellett nyerni az NB II-es bajnokságot.

Az NB II-ben az utolsó fordulóig veretlen volt a csapat. 1978. december 16. Székesfehérvár. Itt és ezen a napon bonyolították le az utolsó mindent eldöntő mérkőzést. A ZTE veretlenül, a Székesfehérvári Építők egy vereséggel került a döntőbe (a ZTE az első mérkőzésen Zalaegerszegen 91-65 arányban győzött). Még a 25 pontos vereség is az NB I-et jelentette volna a csapatnak. Annak ellenére, hogy az NB I-be jutás volt a cél, csak az egyik hivatalosan küldött játékvezető érkezett meg a székesfehérvári csarnokba, így a helyi Berendi Lászlót kérték fel szükség-játékvezetőnek. A hazaiak óriási iramot diktálva hamar jelentős előnyt szereztek, melyet a ZTE a félidő végére ledolgozott. Ekkor sérült meg a ZTE egyik meghatározó játékosa Halász István. Drámai csatában, összesítésben mindössze egy ponttal jutott tovább a ZTE az NB I-be. A mérkőzést a székesfehérváriak nyerték, de a ZTE örülhetett.

Az első NB-I-es bajnoki év

1979 január 13., ZTE Munkacsarnok. Zalaegerszeg történetének első férfi NB-I-es mérkőzése. Ellenfél az Oroszlányi Bányász csapata. Az a 800 néző aki bepréselődött a nézőtérre egy kisebb fajta csodának lehettek szemtanúi. Az újonc 100-64 arányban győzött.

A jó tavaszi hajrá meghozta a játékosok önbizalmát. A nyári kemény munka után az őszi szezonban kilenc győzelmet arattak. Megtörtént amire kevesen számítottak. Az újonc mindenféle kiesési gond nélkül kilencedik helyen végzett az első NB-I-es évében.

A csapat tagjai: Szűcs József, Góczán Gábor, Magyar Attila, Rózsás Gábor, Vágvölgyi Tamás, Monok István, Magyar András, Ivánkovics István, Lázár Béla, Halász István, Bokor Tamás, Erdei István. Edző: Varga Ferenc

1983/84-es bajnokság végén először akasztottak a zalaegerszegi csapat játékosainak nyakába bajnoki érmet, harmadik helyen zárták az évet ifjabb Gyímesi János vezérletével.

1985-86. A BP. Honvéd elleni döntő után Budapesten kétszer kikaptak de Zalaegerszegen fölényes győzelmet arattak az ezüst érem is a vitrinbe kerülhetett.

Az első Magyar Kupa győzelem
1988. március 16. Zala megye első kupagyőztesét köszönthették 21 óra 38 perckor Székesfehérvárott. Az előző napi elődöntő megnyerését követően az Oroszlányi Bányász legyőzésével szerezte első kupagyőzelmét a ZTE.

Az első Magyar Bajnoki arany
Érdekes ahogyan a csapat megszerezte az első bajnoki aranyat. Az egész bajnokságban mindössze ötször hagyta el vesztesen a pályát. Az öt vereségből ráadásul három hazai pályán volt. Először decemberben a MAFC ellen, majd kétszer a play-offban is, aztán a döntőbe jutásért a BP.Honvéd ellen. Végül jött a bravúr Budapesten, ahol hosszabbítás után kiharcolták a harmadik meccs lehetőségét. 1988 április 24.-én Dobi Antal 41 pontot dobott, nyert a ZTE így következhetett a döntő a Baja ellen.

A döntő:
Első mérkőzés – hosszabbítás után nyer a Baja. Visszavágón már mindenki a bajnoki arany átvételére készül Huszonöt másodperccel a mérkőzés vége előtt már senki nem adott volna egy lyukas garast a ZTE győzelméért. Három ponttal vezetett a Baja. Aztán öt másodperccel a vége előtt Góczán Gábor bedobott egy hárompontost, hosszabbítás. Hatalmas küzdelemben a ZTE nyert így vasárnap a harmadik mérkőzésen dőlt el a bajnoki arany sorsa.

1988. május 8. Néhány perccel három óra után már gyakorlatilag egy gombostűt sem lehetett leejteni a Városi Sportcsarnok nézőterén. 6000 szurkoló volt a teremben de kint csak jöttek az emberek. Egymás ölében ültek a nézők, kiabál mindenki, fantasztikus a hangulat. Már az ötödik percben 12-8 a ZTE javára. Pár perc múlva már kilenc pont az előny. A második félidőt már új labdával kellett kezdeni, mert valaki már magához vette az előzőt. A huszonkettedik percben már 22 pont volt az előny, eldőlt a bajnoki cím sorsa. A befejezés stílszerű, Szűcs József zsákol egy hatalmasat: 102-72. Először Magyar Bajnok a ZTE.

A ZTE KK további helyezései
1979-80      9.hely
1980-81      5.hely
1981-82      4.hely
1982-83      6.hely
1983-84      3.hely
1984-85      4.hely
1985-86       2.hely
1986-87       5.hely
1987-88       1.hely
1988-89      4.hely
1989-90      1.hely
1990-91      2.hely
1991-92       1.hely
1992-93      3.hely
1993-94      2.hely
1994-95      2.hely
1995-96      4.hely
1996-97      3.hely
1997-98      6.hely
1998-99      8.hely
1999-00     6.hely
2000-01     8.hely
2001-02     9.hely
2002-03    5.hely
2003–04   9.hely
2004–05 10.hely
2005–06 10.hely
2006–07    6.hely
2007-08   11.hely
2008–09   3.hely
2009–10    1.hely
2010–11    6.hely
2011–12   14.hely
2012–13   11.hely

Forrás: www.ztekosar.hu